Tömörítési mérték, tömörödési tényező

A (Walz-féle) tömörítési mérték a konzisztencia v jellemzők egyike, amely más konzisztencia jellemzők mellett alapul szolgál a beton MSZ EN 206-1:2002 európai szabvány szerinti konzisztencia osztályának meghatározásához. A tömörítési mérték vizsgálatát (németül: Verdichtungsversuch) az MSZ EN 12350-4:2000 európai szabvány szerint kell végezni. Az MSZ EN 12350-4:2000 szerinti tömörítési mérték fogalmát a DIN 1048-1:1978 német szabványból Walz-féle tömörítési mértékként ismerjük. Vizsgálatával hazánkban nemzeti szabvány nem foglalkozott, bár leírása a 2001. évben érvénytelenített MSZ ISO 4111:1994 nemzetközi szabványban már megtalálható volt.

A tömörítési osztály betűjele az MSZ EN 206-1:2002 szabvány szerint „C”.

A vizsgáló eszköz 200*200 mm alapterületű, 400 mm magas fém edény (1. ábra), amelyet lazán meg kell tölteni betonnal, és le kell húzni. Ezután a betont vibroasztalon, vagy merülő vibrátorral tömöríteni kell. A tömörítési mérték a beton eredeti magasságának (400 mm) és mm pontosan megmért tömörítés utáni magasságának két tizedes pontossággal kiszámított hányadosa, mindig egynél nem kisebb szám. 

Az MSZ EN 12350-4:2000 szerinti tömörítés mérés elsősorban akkor alkalmazható, ha az adalékanyag legnagyobb szemnagysága nem nagyobb, mint 63 mm, és a konzisztencia osztály C1 - C3 (esetleg C0 -C4) közötti. A módszer megbízhatóságára, az ismétlési (ismételhetőségi) és az összehasonlítási (összehasonlíthatósági) feltételekre v az MSZ EN 12350-4:2000 szabványban nincs adat.

A tömörítési mérték azt mutatja meg, hogy a laza állapotú beton térfogata a betömörített beton térfogatának hányszorosa. Értékét betontervezéskor annak kiszámítására szoktuk használni, hogy a betonkeverőgép dobjában megkeverhető betonadag laza térfogata hányszorosa a betonadag betömörítés utáni térfogatának, illetve, hogy a laza betonadag tömege hányadrésze az ugyanolyan térfogatú betömörített beton tömegének. (Például abból a képlékeny konzisztenciájú betonból, amelynek tömörítési mértéke 1,12 és testsűrűsége friss állapotban, betömörítés után 2400 kg/m³ lesz, az 800 literes betonkeverő dobban 2400*0,8/1,12=1714 kg tömegű beton adag keverhető meg.) 

A (Walz-féle) tömörítési mértéket nem szabad összetéveszteni a rokon hangzású (Glanville-féle) tömörödési tényezővel. Ennek esélye megvan, hiszen az EN 12350-4:1999 európai forrás szabvány címében szereplő angol „Degree of compactability” kifejezés nemcsak tömörítési mértéknek, hanem tömörödési tényezőnek is fordítható (mint az sajnos a honosított magyar szabvány esetén meg is történt).

A Glanville-féle tömörödési tényező a konzisztencia v jellemzők egyike, amely más konzisztencia jellemzők mellett alapul szolgál a beton MSZ 4719:1982 szabvány szerinti konzisztencia osztályának meghatározásához. A tömörödési tényező vizsgálatát a beton MSZ 4719:1982 szabvány szerinti konzisztencia osztályának meghatározásához az MSZ 4714-3:1986 szabvány szerint kell végezni.

A tömörödési osztályok mérőszámainak határértékei a d_max £ 32 mm legnagyobb szemnagyságú betonok vizsgálatára alkalmas 5 dm³ űrtartalmú hengerrel rendelkező, kisebb Glanville-féle készülékre vonatkoznak, amelynek felső csonkakúpja F260/F130*280 mm méretű (2. ábra). A készülék másik, ritkán használt, nagyobb méretváltozata a d_max £ 63 mm legnagyobb szemnagyságú betonok vizsgálatára alkalmas, ennek henger-űrtartalma 20 dm³, felső csonkakúpja F380/F190*410 mm méretű. A tömörödési tényező a laza és a bevibrált friss beton testsűrűségének két tizedes pontossággal kiszámított hányadosa, mindig egynél nem nagyobb szám.

A tömörödési tényező fogalmát dr. Palotás László (1905-1993) az építőanyagok műszaki értelmező szótárába (Terra Könyvkiadó. Budapest) már 1958-ban felvette. A Glanville-féle tömörödési tényezőt CF-számnak is szokták nevezni, az angol „Compacting Faktor” kifejezés kezdőbetűi alapján (BS 1881:1988). Az irodalom a mérőeszközt Glanville-Rilem-féle készülék néven is említi (RILEM Réunion Internationale des Laboratoires d'Essais et de Recherches sur les Materiaux et les Constructions = Építőanyagok és szerkezetek laboratóriumi vizsgálatának és kutatásának nemzetközi egyesülete).

Az MSZ EN 206-1:2002 európai szabvány szerinti tömörítési osztályoknak a magyar szabványokban  nincs megfelelője. Minthogy azonban a Walz-féle tömörítési mérték közelítőleg egyenlő az MSZ 4714-3:1986 szabványban szereplő Glanville-féle tömörödési tényező reciprokával, ez utóbbit a szóban forgó konzisztencia osztályok közvetett összehasonlításául használhatjuk. A Glanville-féle tömörödési tényező reciprok értékeit és az európai tömörítési osztályokat a 3. ábrán vetjük össze.

Felhasznált irodalom:

MSZ 4719:1982 Betonok

MSZ 4714-3:1986 A betonkeverék és a friss beton vizsgálata. A konzisztencia meghatározása

MSZ EN 206-1:2002 és MSZ 4798:2004 Beton. Feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség

MSZ EN 12350-4:2000 A friss beton vizsgálata. Tömörítési mérték (helytelenül: tömörödési tényező)

Palotás L. - Balázs Gy.: Mérnöki szerkezetek anyagtana. 3. kötet. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1980.

Jelmagyarázat: v A jel előtt álló fogalom a fogalomtár szócikke.

 
  Vissza a fogalmak tartalomjegyzékéhez